Alaprajz

Nem is olyan bonyolult, de nem is olyan egyszerű, mint gondolnád. Először döntsd el, hogy mi kerüljön a papírra!

Az egész lakást akarod átrendezni, vagy csak 1-1 szobát? Ezután add meg a méretarányt, amiben dolgozni kívánsz! Érdemes olyan méretet választani, ami ráfér a papírra.

Ezután szerezz egy derékszögű és egy egyenes vonalzót. Fontos a derékszögek miatt. Ha nem áll a rendelkezésedre derékszögű vonalzó, akkor körzővel érdemes helyettesíteni.

Ne felejtsd ki!

Rajzold be a kéményeket, ablakokat, ajtókat, radiátorokat... Minden olyan berendezést a lakásodban ami fix helyet kap. Nem lehet mozdítani és nem is akarod a helyét vagy méretét változtatni. A teherhordófalakra is érdemes odafigyelni, illetve berajzolni őket, amik általában 38 cm vastagok, a válaszfalak pedig 12cm-esek, de vigyázz ez lakásonként eltérő adat lehet! A tetőteret szaggatott vonallal jelöld. Vigyázz a burkolással: új burkolat felvitele után, újból mérd le a szobát, falat stb. a méretek változhattak az "eredetihez" képest!

Fontos, hogy ábrázolásod mérethű legyen, így nem hibázhatsz, vagyis a méretarányok megtartásával kell lekicsinyítened a lakásodat.

A méretarány egy arányszám, ami megmutatja, hogy az eredeti méretnek hányad része a lerajzolt objektum. Ilyenekkel tervrajzokon és térképeken találkozhatsz. Lakberendezésekkor általában 1:50 vagy 1:100 méretarányt használunk. Viszont, ha csak egy szobát vagy sarkot akarsz átrendezni, elég lehet az 1:20-hoz méretarány. Láthatod te is, hogy minél kevésbé csökkented rajzod méretét, annál kisebb az arányszámod.

Régen voltál matekórán? Segítek! Gyerünk számolni:

Nos, induljunk a valóságból. Egy hosszú fal méretei alapján segítek neked: a fal hossza 10 méter. 10 méter =100 deciméterrel = 1000 centiméterrel. Ha 1:100-hoz méretarányt választod, akkor az 1000 centimétert oszd el 100-al (1000/100), az egyenlő 10-el. Vagyis a papíron, a rajzunkon a hosszú fal 10 centimétert fog elfoglalni. Ha 1:50-hez méretarányt választod, akkor az 1000 centimétert oszd el 50-el (1000/50), az egyenlő 20-al. Vagyis a papíron, a rajzunkon a hosszú fal 20 centiméter hosszú lesz.

Ha viszont egy kész alaprajzból kívánsz tájékozódni, akkor visszafelé kell számolnod:
Először is vegyük az 1:100. Ha a rajzon valami 1centiméter hosszú, akkor az a valóságban (1cmx100cm=100cm) 100 centiméter lesz, vagyis 1 méter. Emlékszel: 1 méter = 10 deciméter = 100 centiméter.

Ablakok, ajtók: Vagyis a nyílászárók jelölése a rajzon

Mérd le falat és pontosan rajzold le. Majd mérd le, hogy a szomszéd faltól milyen messze van az ablakod (méretarányosan!) és az ablakod szélességében jelöld a papíron. Ugyan így az ajtókat is. Majd nézd meg, merre nyílik az ajtód. Ahol az ajtónak, ablaknak van a zsanérja, ott a papíron húzunk egy falra merőleges vonalat. A körző fix hegyét szúrd a rajzodon: az ajtó zsanérjába. A ceruzavégével mérd ki az ajtó szélességét és húzz egy körívet a merőleges vonalra.

A nyílászárók középvonalát arra merőleges vékony vonallal kell jelölni, és a méretét erre kell ráírni úgy, hogy alulról és jobbról legyen olvasható. A vonal fölé kerül mindig a szélesség, alá pedig a magasság. Ablakok esetén a parapetmagasságot (vagyis az ablakpárkány magasságát) is fel kell tüntetni (pl. PM 90). Az ablakok szerkezetének jelölése a valóságnak megfelelően történik: egy vagy két vonallal jelöljük az üvegek rétegszámát. A tokot is mindig be kell rajzolnod.

Ezután következik a belső és külső méretvonalak és a méretek magadása. Úgy add meg a méreteket, hogy azok a valóságban egymáshoz képest mérhetők legyenek!

Mivel ez lakberendezési rajz, nem célunk az ablak középvonalának megadása, sokkal inkább érdekel bennünket, hogy az ablak széle a valóságban milyen messze van a faltól.

Például egy fal-ablak-fal szerkezetű falszakaszt úgy méretezz, hogy megméred a faltól az ablakig, (pl. 65 cm), majd az ablak mérete következik (pl. 158 cm), és az ablak másik oldalától a falig (pl. 146 cm). Ez összesen 369 cm.

Végezz egy ellenőrző mérést is, faltól falig, nehogy elmérj, vagy elszámolj valamit!